Feeder bottal a Dunán (1.)
Az elmúlt években a feeder botos horgászmódszer a dunai horgászok között egyre kedveltebb lett. Ennek oka, hogy széles körben alkalmazható, a kapást látványosan jelzi, könnyen megtanulható, s az apró keszegtõl a többkilós halig bármit partra juttathatunk vele. Eredményes alkalmazásához fontos a horgászhely helyes megválasztása, a szerelés megfelelõ összeállítása, etetõanyagunk minõsége és mennyisége, valamint annak optimális helyre juttatása.
Horgászhelyül olyan partszakaszt válaszszunk, ahol a víznek állandó és elegendõ sodrása van. A lassú vagy pangó részeken sok apró kapásunk lesz, de termetesebb példányokat folyamatosan, nagyobb számban csak a húzós vízszakaszokon foghatunk. Emellett a kiválasztott hely ne legyen nagyon akadós, mert ez szinte lehetetlenné teszi a horgászatot.
Figyeljünk oda arra is, hogy a vízfenék ne mélyüljön folyamatosan, túl hosszan, mert etetõanyagunk legurul a nagy sodrású, horgászhatatlan mélybe. Ideális az, ha a mederfenék a parttól 5-10 méterre elér egy bizonyos mélységet, de utána nem mélyül tovább, akár 20-100 méterig is lapos marad. Ezek a legjobb haltartó helyek. Ha nem parti kövön, hanem kõhányáson, ruganyon horgászunk, szintén válasszuk az erõs sodrású részeket. Minden gáton más és más a folyás ereje és iránya, de szinte minden kövön alul és felül is van olyan rész, ami a fenti szempontoknak megfelel. Sokszor igen eredményesek a kõhányások spicchez közeli felsõ részei, ahol a víz erõsen folyik, burványlik és hirtelen meredeken mélyül. Egy-egy hely meghorgászhatósága függ a Duna vízállásától is. A legtöbb elérhetõ hely akkor adódik, ha a vízszint 300 cm alatt van. Minden horgászhelyhez egy optimális vízállás tartozik. Egy jó horgász ezeket az adatokat számon tartja és a Duna vízszintjétõl is teszi függõvé, hogy merre kísérletezik. (folytatás itt)
Kancsár Zoltán / Sugóhíd Horgászbolt

Hal volt, hal nem volt, volt egyszer…